A legutóbbi posztom kapcsán kaptam egy visszajelzést, amely szerint az AS ellenére meglepően empatikus vagyok. Ami azt illeti, magam is több olyan tulajdonságot figyeltem meg neurotipikus-szindrómában szenvedő embertársaimban, amelyeket fontosnak tartok külön is megemlíteni. Megfigyeléseim alapján tehát kijelenthetem, hogy gyakran találkozhatunk olyan neurotipikus-szindrómában szenvedő emberekkel, akik állapotuk ellenére:
– Meglepően logikusan gondolkodnak. Nem jellemző rájuk a csapongó gondolatmenet, az inkonzisztens következtetések, hanem racionálisan felépítik a mondanivalójukat, észreveszik az ok-okozati összefüggéseket és képesek az ésszerű következtetések levonására.
– Szokatlanul nyíltan és egyértelműen kommunikálnak. Nem éreznek késztetést arra, hogy rejtett utalásokkal tűzdeljék tele állításaikat, a másik félre bízva, hogy kitalálják azok jelentéseit. Ugyanígy a másik fél állításaiba sem magyaráznak bele mögöttes jelentéseket annak érdekében, hogy saját magukat előnyhöz juttassák.
– Minőségi párbeszédet folytatnak. Nem szeretnek az időjárásról, a szomszéd párkapcsolatáról vagy a kolléganő szoknyájának hosszáról diskurálni, sem másféle üres fecsegéssel tölteni az időt, hanem a tartalmas párbeszédeket részesítik előnyben.
Ha szeretnének valamit másoktól,
– nem azt csinálják, hogy közvetlenül az óhaj-sóhaj kinyilvánítása előtt különféle nem várt szívességek nyújtása által elnyerjék a másik ember szimpátiáját annak érdekében, hogy megkapják tőle, amit akarnak, hanem tényszerűen közlik a mondanivalójukat.
Ha például X. tudja rólam, hogy szeretem a cicákat, nem azzal kezdi a beszélgetést, hogy küld egy cicás képet, hátha így könnyebben kapható leszek arra, amit akar. Ha pedig nem teljesítem a kérését, nem panaszkodik sértődötten, hogy “pedig még cicás képet is küldtem neked”.
– Egyébként sem éreznek kényszert arra, hogy a másik embert manipulatív módon, az érzelmekre hatva próbálják meg rávenni valamire, hanem egyenesen, tényszerűen fejezik ki, hogy mire lenne szükségük és milyen okból
Kapcsolatok
– Az emberi kapcsolatok mennyiségével szemben a minőséget részesítik előnyben. Nem minél több felületes ismeretségre és azokon belül saját népszerűségük növelésére vágynak, hanem minőségi baráti és szakmai kapcsolatokat alakítanak ki.
– Érzékszerveik nem igénylenek állandó fokozott stimulációt. Szívesen eltöltenek pár órát, esetleg napot egyedül úgy, hogy közben nem őrülnek meg a csendtől és a magánytól. Ellenkezőleg, kihasználják az időt munkára, társaságot nem igénylő hobbijuk űzésére, esetleg pihenésre.
Pontosság, precizitás terén is találkozhatunk olyan emberekkel, akik neurotipikus-szindrómájuk ellenére:
– Fontosnak tartják a pontosságot. Nem abban a hitben élnek, hogy egy találkozóra bőven ráér valamikor a megbeszélt időpont után odaérni, legfeljebb addig várnak rájuk. Ha mégis előfordul, hogy késnek, nem felejtik el erről tájékoztatni a másik felet, majd elnézést kérni. Távol áll tőlük, hogy a késésükre utaló megjegyzésre sértődött bagatellizálással reagáljanak (pl. “Most mi a probléma, végülis eljöttem, nem?” vagy “Nem gondoltam, hogy negyedóra késés neked ekkora problémát okoz.”)
– Kellő időt és energiát fektetnek egy munkahelyi feladat megoldásába. Nem arra törekednek, hogy felületesen összecsapják, esetleg másvalakire ruházzák rá a feladatot, hanem mindent megtesznek annak érdekében, hogy minőségi munkát adjanak ki a kezükből.
Érdeklődés
– Érdeklődnek a számítástechnika iránt. Ha igyekeznek, akár kiváló rendszergazda vagy programozó is válhat belőlük. Nem egy neurotipikusról tudunk, aki a számítástechnika valamely területén kimagasló eredményeket ért el.
– Részletekbe menően tájékozódnak. A sztereotípiákkal ellentétben sokszor nem elégszenek meg azzal, hogy csak felületes ismereteket szerezzenek egy témáról, hogy aztán a mindent tudás illúzióját keltve magabiztosan osszák az észt róla másoknak. Ellenkezőleg, kellő alapossággal utánajárnak egy adott témakörnek, mindenre kiterjedő, részletekbe menő ismeretekre tesznek szert róla, alkalomadtán pedig készek másoktól is tanulni.
Ne feledjük, állapotuk ellenére a neurotipikusok is ugyanolyan emberek, mint mi – bánjunk velük az őket megillető tisztelettel.
