– Tarts hosszú monológokat a speciális érdeklődési területedről, közben használj olyan szakszavakat, amiket rajtad kívül senki nem ért. Ha valaki netán jelezné, hogy ezt már unja, ne végy tudomást róla, elvégre egy autista nem értheti az efféle célzásokat.
– Inkább az a legjobb, ha egyáltalán nem beszélsz, vagy ha mégis, semmiképp ne fogalmazz összefüggő mondatokban, hisz az autisták jórészt beszédképtelen, ostoba retardok.
– Csak informatikával foglalkozz, elvégre az autisták egytől-egyig számtech zsenik. Még a tanáraidnál is jobban kell értened a témához.
– De talán az lenne a legjobb, ha nem értenél semmihez, elvégre az autisták minden területen tanulási nehézségekkel küzdenek. Nincs helyük többségi iskolákban, csak szegregált intézményekben, vagy még ott sem.
– Állanóan az érzelemmentes, merev tekintet és az összeszorított száj legyen jellemző rád. Egy autistának tudniillik nincsenek érzelmei és ez így nyilvánul meg.
– Egy autistának nagyon is vannak érzelmei, mi több, heves érzelemkitörései. Nyilvánítsd hát ki az örömödet, bánatodat, dühödet és egyéb érzelmeidet minél erőteljesebben.
– Hirtelen stresszhelyzetben blokkolj le – csak nézz merev tekintettel és ne végy tudomást semmiről. Ha szólnak hozzád, maximum gépiesen reagálj.
– Mégis inkább az lenne autistához illő, ha túlmozgásossá válnál. Kezdj el repkedni, ugrálni, pörögni, kiabálni, sikítozni, ha hirtelen stressz hatása alá kerülsz.
– Ne végy tudomást a külvilágról, elvégre egy autista szinte kizárólag a saját világában él. Fogalma sincs, mi történik körülötte, nem is érdekli és amúgy sem értené.
– A külvilágból érkező szenzoros ingerekre viszont rendkívül érzékenynek kell lenned, hisz az autisták nem bírják az erős fényt, zajt, ízeket, szagokat.
– Légy őszinte, tiszta lelkű és ártatlan, ahogy az egy rendes autistához illik. A magadfajták ugyanis képtelenek hazudni, soha nincs semmiféle ártó szándékuk és hírből sem ismerik a manipulációt.
– Inkább légy óvatos és számíts mások gyanakvására, az autisták ugyanis veszélyes, kiszámíthatatlan lények, akiket legjobb lenne elzárni a társadalom elől, elvégre sosem lehet tudni, hogy mikor mit forgatnak a fejükben.
– Azért vagy a világon, hogy a neurotipikusokat szeretetre, jóságra és toleranciára neveld – az ő esetükben ugyanis ezen tulajdonságok kiteljesedése csak a magadfajta retardokat megismerve sikerül. Nagyon kellesz a világnak, nélküled szegényebbek lennének az NT-k.
– Valójában nem is kellene létezned, hiszen a hozzád hasonló csökkentértékű lények csak terhet jelentenek a családjuk, a tágabb környezetük, a bürokrácia és az összes adófizető számára. De ha már létezel, legalább maradj a négy fal között, ott nem okozol annyi gondot másoknak.
– Az igazi autisták sokkal kevesebben vannak, mint ahányan autizmus diagnózist kapnak. Ez a diagnózis valamiféle menő dolog, amit manapság divat osztogatni. Ezenkívül ma már minden hülyeségre rá lehet húzni egy címkét, fölösleges ez a nagy felhajtás az autizmus körül. Bizonyára te sem vagy autista, csak menőzöl.
– A diagnózisok számának emelkedéséből csak egy dologra lehet következtetni: az autizmus járvány! Nem hiába figyelmeztetett már erre néhány minisztériumi dolgozó is. Vigyázz, fertőző vagy!
– Ha autista gyereket nevelő szülő vagy, tudnod kell, hogy csodálatos feladatot kaptál, amivel csak nagyon kevesek – a kiválasztottak – képesek megbirkózni. Ez a küldetés bámulatos, emberfeletti lénnyé tesz téged.
– Valójában azonban alkalmatlan vagy szülőnek. Azért “ilyen” a gyereked, mert nem tudod nevelni – túl rideg vagy, nem fegyelmezed, elhanyagolod, nem eteted megfelelően, Peppa malacot nézetsz vele stb.
– Mindenképpen tekints úgy magadra, mit egy szerencsétlen betegre, akit sajnálni és gyámolítani kell, elvégre az autisták csak jóindulattal nevezhetők embernek – örüljenek, ha megtűri őket a társadalom és néha odadob nekik egy kis alamizsnát.
– Inkább fölényeskedve oktasd ki azt, aki téged betegnek tart, hisz te nemhogy nem kevesebb vagy másoknál, hanem egyenesen több – mondhatni te vagy az evolúció következő lépcsőfoka.
