A már ismert TheAnMish véleménye és állásfoglalása az autistic – has autism (autista – autizmussal élő) kifejezések témakörében.
És egy másik megfigyelés, illetve állásfoglalás:
A két fogalom két jól elkülöníthető megközelítést takar.
Megfigyelésem szerint azok, akik az autizmust a személyiségük részének tekintik, jellemzően az “autista” kifejezést preferálják. Ennek oka, hogy az autizmus lényegében egy másfajta agyműködést jelent. Nem egy levethető, elhagyható, kinőhető valamit, és nem is egy gyógyítandó betegséget vagy rendellenességet, hanem egy olyan képességprofilt, amely alapjaiban határozza meg a személyiséget. Ezért nem is választható el tőle, következtetésképpen nem is külön kezelendő. Ahogy az sem, hogy milyen neműek, milyen nemzetiségűek vagyunk – nem férfiassággal/nőiséggel/transzneműséggel élő emberek vagyunk, hanem férfiak, nők, transzneműek, és nem magyarsággal/németséggel/finnséggel élünk, hanem magyarok/németek/finnek vagyunk.
Még az olyan külső és belső tulajdonságaink sem választhatók el a személyiségünktől, amelyek alakíthatók vagy tanult mintákon alapulnak. Nem kedvességgel, szerénységgel, nagyképűséggel élők vagyunk hanem kedvesek, szerények, nagyképűek, és nem soványsággal vagy göndör szőke hajjal élünk, hanem soványak, göndör szőke hajúak stb. vagyunk. Mindezek fényében az autizmust, ami alapjaiban határozza meg, hogy milyen emberek vagyunk, hogyan gondolkodunk, hogyan alakítunk ki kapcsolatokat és kikkel, hogyan értelmezzük a minket körülvevő világot és hogyan azonosulunk önmagunkkal, lehetetlen másképp értelmezni, mint az identitásunk részeként.
Az “autizmussal élő” kifejezés viszont azt akarja sugallni, hogy az autizmus egy személyiségtől független, mellékes dolog, ezért külön kezelendő. A személyt az autizmus elé helyezi azt érzékeltetve, hogy elsősorban mégiscsak magáról a személyről van szó, aki a “problémája” ellenére ugyanannyi tiszteletet érdemel, mint bármelyik “normális” ember.
A “normalitás” társadalmilag meghatározott prototípusa az átlagtól semmilyen irányba nem eltérő, neurotipikus családból származó, neurotipikus ismerősökkel rendelkező neurotipikus ember. Az “autizmussal élő” kifejezés abba a fogalomcsoportba tartozik, amelyet angol nyelvterületeken a “politically correct” kifejezéssel illetnek. Az ebbe a csoportba tartozó megfogalmazások rendszerint egy rossznak, nemkívánatosnak, szégyellnivalónak, netán szokatlannak definiált személyiségjegyet, tulajdonságot kívánnak a személyiségtől különválasztani abból a célból, hogy az érintettet “ahhoz képest jobb színben tüntessék fel” vagy “ne sértsék meg”. Ez lehet bármilyen –a személyiség részét képező vagy attól különválasztható – negatívnak vagy az átlagostól eltérőnek (tehát negatívnak) definiált dolog: fogyatékosság, kor, származás, foglalkozás, betegség, bőrszín, szexuális irányultság, külső személyiségjegyek stb.
Aki érintettként elfogadja önmagát, neurotipikusként pedig elfogadja az érintetteket olyannak, amilyenek, az elfogadja azt is, hogy az autizmus a személyiség része. Vagyis nincs szükség udvarias körülírásra és finomításra – az ugyanis egyben az érintett személyiségének az elutasítását és alsóbbrendűként való kezelését jelenti – hanem nevén lehet nevezni.
