Asperger Plusz

Az autizmus jó vagy rossz?

Ha megkérdezzük az utca emberét arról, mit gondol az autizmusról, nagy eséllyel a negatív sztereotípiák jutnak eszébe: súlyos betegség, fogyatékosság, az érintettek képtelenek tanulni, dolgozni, legjobb őket intézetbe adni, mert csak szenvedés velük az élet.

Lesz azonban, akinek a zseni sztereotípia ugrik be. Az autisták imádnivaló csodabogarak, akik ötévesen már fejben oldják meg a többismeretlenes egyenleteket, amolyan kis professzorok, akik a suliban majd az élen fognak járni a matematika meg az informatika terén.

Valójában egyikük sincs tisztában azzal, mi is az autizmus. A „jó” és „rossz” dolgokat, amelyeket az autizmushoz társítanak, zömmel sztereotípiákra, ritkábban  általánosításokra alapozzák. A betegségközpontú szemlélet és az ahhoz kapcsolódó tévhitek évtizedekkel ezelőtt itt ragadtak, és bár a tudomány azóta jócskán haladt előre, nehéz ezektől a berögzült sémáktól szabadulni.

Sok autizmussal foglalkozó szervezet is úgy prezentálja az autizmust, mint egy élethosszig tartó szörnyű kórt, ami csak terhet jelent az érintett, a családja és az egész társadalom számára. Ez a szemlélet pedig jócskán hatással van az érintettekre és a szülőkre is. Olyannyira, hogy vannak, akikből zsigeri indulatokat vált ki, ha valaki azt merészeli mondani, hogy az autizmus nem egy rossz dolog, míg mások – a negatív szemlélet ellensúlyozásaként – azon háborodnak fel, hogy autista érdekvédelem nem arról szól, hogy az autisták milyen különlegesek és csodálatosak.

Tehát valójában jó vagy rossz az autizmus?

A rövid válasz: egyik sem.

A hosszú válasz:

Az autizmus annyiféleképpen nyilvánul meg, ahány érintett létezik.

Nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy saját maguk vagy autista gyerekük, ismerősük példája kapcsán általánosítanak. „Az én fiam nem beszél és csak a vonatok érdeklik, ne mondja nekem senki, hogy az autizmus nem egy rossz dolog”, mondja sok szülő. De ugyanez előfordul pozitív példa kapcsán is: „Az én lányomnak nagyszerű művészi érzéke van. Minden autista zseni valamiben, csak meg kell találni.”

Az ilyen általánosítások azon kívül, hogy egész egyszerűen nem igazak, rendkívül károsak is lehetnek. Aki az autizmust kizárólag rossznak állítja be, az egy ilyen kijelentéssel azokat az érintetteket, szülőket bánthatja vagy bizonytalaníthatja el, akik nem kizárólag az autizmus negatív oldalát látják. A pozitív általánosítás ezzel szemben azokat hibáztatja, akik nem mutatnak fel semmilyen „szuper” eredményt – ami nem feltétlenül opció és nem is elvárás egyetlen érintett esetében sem.

Minden autista ember más egyéniség, más képességekkel és tulajdonságokkal, és nem utolsó sorban más lehetőségekkel. Aki a környezetében nem azt tapasztalja, hogy mások kizárólag rossznak ítélik meg az állapotát, annak az esélyei is sokkal jobbak lesznek a kiteljesedésre és a pozitív életszemlélet elsajátítására.

Nem minden autisztikusnak bélyegzett képesség eredendően „jó” vagy „rossz”

A logikus gondolkodás jó, az érzelemkezelés nehézsége rossz, az emberek iránti érdektelenség rossz, az autók iránti intenzív érdeklődés szintén rossz – így minősíti sok kívülálló azokat a képességeket és tulajdonságokat, amelyeket az autizmussal magyaráznak. Ez egy nagyon behatárolt gondolkodásmód, hiszen azt, hogy egy autisztikusnak bélyegzett képesség vagy tulajdonság jónak vagy rossznak minősül, illetve hogy az adott személynek előnyére vagy hátrányára válik, rengeteg környezeti tényező befolyásolja.

Például amíg Dávid egy életen át szégyelli a speciális érdeklődési területét, mert a környezete negatívnak állította be mind az SI tárgyát, mind pedig az érdeklődés intenzitását, addig lehet, hogy Máté a támogatás hatására ugyanarra az SI-re karriert tud építeni. Ugyanakkor amíg Mátét elkönyvelik egy érzéketlen bunkónak, addig Dávidnál észreveszik az érzelmek kifejezésének csupán eltérő mintázatát, esetleg díjazzák a gyakorlati tanácsait. Amíg egy érintett eljut oda, hogy felnőttként maga dolgozzon a saját képességeinek az alakításán, addig a környezet hozzáállásán is nagyban múlik, hogy miből milyen erőssége és gyengesége alakul ki.

Hogy látja maga az érintett?

Ő jól érzi-e magát úgy, ahogy van? Ha nem, azért van-e így, mert eredendően kevesebbre tartja magát másoknál, vagy pedig mert a környezete mondja neki azt, hogy kevesebbet ér másoknál?

Nagy valószínűséggel az utóbbi. Senkibe nincs gyárilag belekódolva, hogy kevesebbnek érezze magát másoknál. De ha egy autistával folyamatosan azt éreztetik, hogy ő nem ér annyit, mint mások, akkor ezt el is fogja hinni magáról és rendkívül negatív hatással lesz az életére. Ellenben aki elfogadó és támogató környezetben nő fel, annak sokkal több esélye lesz arra, hogy magabiztossá váljon és azt hozhassa ki magából, amit szeretne.

De mit is szeretne valójában?

Az elégedettség mércéje sokak szerint abban nyilvánul meg, hogy az illető milyen iskolai végzettséggel rendelkezik, mit dolgozik, mennyit keres, mi a családi állapota. Sok autista simán beleesik abba a kategóriába, amelyet kívülállók sikeresnek értékelnek (egyetemet végzett, jól fizető állása van, házas, gyerekei vannak), míg más érintettek nem esnek bele. Ám az utóbbiak is lehetnek elégedettek az életükkel, még ha az nem is olyan, mint a társadalom által ideálisnak tartott, vagy mint amilyet te magadnak szívesen elképzelnél. Egy intézetben élő, önmagáról gondoskodni képtelen autista is lehet boldog és elégedett, ha mások szeretik és szívesen gondoskodnak róla.

Minden bizonnyal vannak, akik épp téged néznek le, mert szerintük nem úgy élsz, ahogy az neked jó lenne – ám ha te magad elégedett vagy a saját életeddel, akkor ez a vélekedés teljesen alaptalan. Ha véleményt alkotsz mások életéről, ne saját magadat állítsd be példának, ne is azt az ötgyerekes családapát vagy családanyát, akinek három diplomája és jól menő vállalkozása van. Persze ha valakinek épp az a célja, hogy többdiplomás vállalkozóvá váljon és sok gyereket neveljen, akkor hajrá – de ezt a sikeres és boldog élet egyetlen létező definíciójaként feltüntetni semmiképp sem helyes.

Az a szemlélet, miszerint az autizmus valami rossz dolog, nemcsak igazságtalan, hanem ártalmas is. Ez a jelenség járul hozzá ahhoz, hogy sok érintett felnőtt és nagyobb gyerek nem meri felvállalni az autizmusát, nem meri önmagát adni, mert nem akarja, hogy ráragasszák a közhiedelemben élő negatív sztereotípiákat és emiatt hátrányok érjék. Ez az egyik oka annak, hogy sok szülő nem akarja diagnosztizáltatni a gyerekét vagy nem meri azt elmondani másoknak, hisz úgy látja, csak így védheti meg a gyerekét a negatív megkülönböztetéstől. Ezáltal pedig az érintett attól a segítségtől és támogatástól is elesik, amire feltétlenül szüksége lenne.

Az autista emberek életük során sok olyan problémával, nehézséggel szembesülnek, amelyekkel a neurotipikusok többsége nem. Ezek semmi esetre sem negligálandóak, azonban súlyos hiba csak ezek alapján ítélni meg őket. Az autisztikus képességprofilnak számos előnye lehet, amelyek egyénenként ugyanúgy eltérően nyilvánulnak meg, mint a hátrányok.

Mit érdemes tudni friss diagnózissal rendelkezőknek?

Az autizmus nem egy rossz dolog, akkor sem, ha a környezeted és mások szerint az. Az autizmus a személyiséged integráns része, ami bár valamelyest különbözővé tehet a neurotipikusoktól, önmagában nem leszel tőle sem jobb, sem rosszabb. Az autisztikus képességprofilnak – mint ahogy a neurotpikusnak is – vannak előnyei és hátrányai, csak épp a mi esetünkben mások nem arra fektetik a hangsúlyt, hogy miben vagyunk jók, hanem arra, hogy miben nem.

Íme néhány tanács:
– ne hagyd, hogy a negatívumok határozzák meg az önképedet
– ne hagyd, most mások mondják meg neked, milyennek kellene lenned
– ha szükségét érzed, kérj segítséget olyanoktól, akikben megbízol
– keresd más érintettek társaságát is – ők szükség esetén hasznos tanácsokkal tudnak ellátni, és nem utolsó sorban értékes kapcsolatokat is kialakíthatsz
– koncentrálj és építs az erősségeidre és ne engedd, hogy kizárólag a – vélt vagy valós – gyengeségeid fejlesztésére menjen el minden időd és energiád

Így nem csak te magad leszel elégedettebb és magabiztosabb, de a környezetedben élő előítéletesebb és tudatlanabb egyéneket is nyitottabbá és ezáltal elfogadóbbá fogod tenni.

Közösség
Autizmus érintett szemszögből

Gyere a fórumunkra és beszélgess velünk meg másokkal autizmusról, NT világról, nehézségekről, jó dolgokról, speciális érdeklődési területekről vagy bármi másról! A fórum üzemeltetői is autisták. Elsősorban érintett felnőtteket várunk, de limitált számban neurotipikus családtagokat, érdeklődőket is fogadunk.

Olvasnivalók