Folytatódik a több évvel ezelőtt indított, majd félbeszakadt interjúsorozat, amelyben felnőtt autistákkal készült beszélgetéseket olvashattok. Farkas László Dáviddal készült interjúnk rendhagyónak számít, ugyanis egy sajátos eseményről számol be: autizmus diagnózisa miatt megvonták tőle az újszülött korában elszenvedett súlyos baleset miatti kártérítés nagy részét, ezért pert indított az állam ellen.
Hogyan történt a baleseted?
Hathetes koromban a keresztelőmről tartottunk hazafelé a szüleimmel és a keresztapámmal Szentendrén. Át szerettek volna kelni a főúton, ezért egy gyalogátkelőhely elé érve körbenéztek, majd elindultak. Elöl ment édesapám, utána a keresztapám a karjában velem, majd édesanyám. Hirtelen megjelent egy rendőr alezredes autója, ami fékezés nélkül elgázolta a keresztapámat. Ő a helyszínen meghalt, én pedig tíz métert repültem, majd becsapódtam az aszfaltba és kétoldali darabos koponyatörést és agyzúzódást szenvedtem.
Mint említettem, ez hathetes koromban történt. Előtte nem volt semmilyen egészségkárosodásom, de a baleset okozta agykárosodás miatt jelenleg 100%-os munkaképesség-csökkenéssel élek, amit nagykorúságom elején, 18 éves koromban állapítottak meg.
Mióta kapsz kárpótlást?
1993-ban, 5 éves koromban zárták le a kártérítési pert, akkor még az állam tulajdonában lévő Hungária Biztosítóval. A biztosító akkor elvesztette a pert, így több millió forint kártérítést kellett fizetnie. Közben azonban a biztosítótársaságot eladták, ezért minden korábbi követelés átszállt az államra. Így mindenkinek, aki azelőtt szenvedett balesetet, az állam köteles fizetni a kártérítést.
Az autizmus diagnózis pontosan mit és mióta változtatott a kártérítésen?
25 éves koromban kaptam orvosi szakvéleményt autizmusról, majd diagnózist. Azelőtt családi pótlékot kaptam, és amikor ennek a helyére fogyatékossági támogatás lépett, akkor tájékoztattam erről a magyar államot. Ez a tájékoztatás azért volt fontos, mert az állam a kártérítésből a családi pótlékot levonta, és mivel a családi pótlék helyébe a fogyatékossági támogatás lépett, a családi levonása nem volt jogos. Mivel az alapítvány úgy csinálta meg a szakértői véleményt, hogy veleszületetten vagyok autista, ezt az állam úgy értelmezte, hogy így nem kell kártérítést fizetnie – azt mondták, hogy az orvosszakértői vélemény szerint a balesetem nem 100%-os munkaképesség-csökkenést okozott, hanem csak 40%-ost. Végül azonban Kúria úgy döntött, hogy a baleset miatt lettem autista.
Ennek a következménye a kártérítési per indítása. Az elsőfokú perben úgy döntött a bíró, hogy mivel nem lehet minden kétséget kizáróan megmondani, hogy a baleset okozta-e az autizmust vagy pedig veleszületetten vagyok az, nem kell az államnak visszaállítania az elvett kártérítést. A másodfokú bíróság döntése értelmében sok minden okozhat autizmust, de azokat mind kizárták mint lehetőségeket, csak a baleset maradt. Az állam utána írt a Kúriának és különféle törvényekre hivatkozott, amelyek alapján nem kell nekik kártérítést fizetni. Szerintük ha valakinek olyan diagnózisa lesz, ami familiáris előzmény, valamint társult baleseti tünetek nélkül is fennállhat – ez nem csak autizmus lehet, hanem pl. értelmi fogyatékosság is – akkor nem kell kártérítést fizetniük.
Így mi alapján számolták ki, hogy mennyi kártérítést fizetnek?
A magyar állam tájékoztatta a bíróságot, miszerint a nemzetgazdasági átlagkereset alapján fizetik a kártérítést. Szerintük ha a baleset nem történt volna meg, akkor a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő összeget kerestem volna. Viszont mivel az orvosi papírok tartalmazzák azt, hogy milyen károsodásokat okozott a baleset, az a pénz, amit fizetnek, szerintem kevés. Egy diplomás ember keresete általában nem a nemzetgazdasági átlagnak felel meg, hanem a többszörösének.
Rólad viszont nem lehet megmondani, hogy mennyit kerestél volna, ha nem lett volna a baleset.
Azért volt rá kísérlet. Az elsőfokú bíróság azt kérte, hogy bizonyítsam be, hogy a baleset előtt, vagyis hathetes korom előtt mennyi pénzt kerestem. Ilyenkor azt szokták vizsgálni, hogy a baleset időpontja és az egy évvel azelőtti időpont közti időszakban mennyi pénzt keres az ember.
Nyilván nem lehet megmondani rólam, hogy mennyit keresnék, mert lehet az emberből közmunkás is, hajléktalan is. Viszont megnézhetjük, hogy azok, akiknek diplomájuk van és olyan munkát végeznek, amihez diploma kell, mennyit keresnek átlagban. Szerintem többet keresnek a nemzetgazdasági átlagnál, mert a nemzetgazdasági átlagkeresetbe beleszámolják a közmunkást, a minimálbérest, a garantált bérminimumost meg a havonta több millió forintot kereső embert is. Ha nem számítjuk a közmunkásokat, akkor már magasabb az átlagkereset. Ha a minimálbéreseket sem számítjuk, akkor még magasabb, ha pedig a garantált bérminimumosokat sem, akkor pláne. Én úgy gondolom, hogy agykárosodás nélkül diplomás lettem volna és átlagon felüli keresetem lenne. Tönkretették az életemet ahhoz képest, ami lehetett volna, hiszen a baleset előtt nem volt semmilyen egészségkárosodásom, a baleset pedig 100%-os munkaképesség-csökkenést okozott.
Hogy jött képbe nálad az autizmus?
Néztem egy sorozatot, amelyben volt egy autista szereplő és találtam hasonlóságokat közte és köztem. Ekkor még csak arra gondoltam, hogy ez is hasonló, az is, amaz is. Nem foglalkoztam vele komolyan, de utána láttam egy másik ilyen filmet is. Ezt később anyám is megnézte és azt mondta, hogy olyan, mintha engem látna. Ekkor gondoltunk arra, hogy komolyabban utána kellene járnunk, autista vagyok-e vagy sem. De már akkor azon gondolkodtunk, hogy vajon a baleset miatt működhet-e úgy az agyam, mint az autistáké – abból indultam ki ugyanis, hogy vannak veleszületetten értelmi fogyatékosok és vannak baleset miatti értelmi fogyatékosok, tehát valószínűleg ez az autizmusnál is előfordul. De amikor sor került a diagnózis megbeszélésre, akkor azt mondták, hogy a baleset is okozhatott autizmust, de lehet veleszületett is, vagyis ez olyan, mint melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Nem lehet megmondani. De mivel ezt így nem írták le, az államnak nem lehetett azt mondani, hogy a baleset is okozhatott autizmust, hiszen a hivatalos orvosi papíron csak a veleszületett szerepelt. Amikor elvették a kártérítés nagy részét, az alapítványnál dolgozó szakemberek már leírták azt is, hogy a baleset is okozhatta.
Milyen támogatást kapsz még?
A kártérítésen kívül kapok pénzt segítségnyújtásra is. Azonban amikor a magyar állam megkapta a veleszületett autizmusról szóló papírt, akkor beszéltek az orvosszakértőjükkel, ő pedig megállapította, hogy a különféle segítségnyújtásokra, amikre autizmus nélkül jogosult vagyok, autizmus diagnózissal már nem vagyok jogosult. Ez végülis annyit jelent, hogy ha valaki autista, akkor nincs szüksége ilyen jellegű segítségnyújtásra. De ha nem autista, akkor van.
Nem csak az a gond, hogy ők az autizmusra hivatkozva elvették a kártérítést. A kártérítési perben olyanokat írtak le, ami alapján semmilyen diagnózisomra nem járna egyetlen forint kártérítés sem. Ők hivatalosan csak az autizmus miatt támadtak, viszont ha megnyerték volna a pert, akkor utána erre a bírósági papírra hivatkozva az összes többi diagnózisnál elvehették volna a pénzt és utána nem fizethettek volna kártérítést, mert nem lehet megmondani hathetes korban, hogy milyen tanulási képességekkel rendelkezik az ember, mennyi az IQ-ja stb.
Ezek szerint úgy számolják, hogy egy autista alapból x%-os munkaképesség-hiányos.
Az én esetemből kiindulva így számolhatják. Ha nem autista az, akit elgázolnak, akkor ő megkaphatja a 100%-os munkaképesség-csökkentésért járó teljes kártérítést, pl. egymillió forintot, de ha autista, akkor csak 400.000 forintot kaphat. Ez az összeg úgy jön ki, hogy a keresetpótló bezuhant 60%-kal, a költségpótló meg ennél jóval nagyobb részben. Tehát amit keresett, annak csak egy kis részét kaphatja meg, mert egy autista szerintük nem képes 100%-os munkaképesség-csökkenést elszenvedni. Ha elveszíti a két kezét meg a két lábát, az sem jelenthet 100%-os munkaképesség-csökkenést.
Mennyire támogatott a környezeted abban, hogy elindítsd ezt a pert?
Néhányan támogattak, de volt, aki úgy gondolta, hogy fölösleges az államot beperelni, mert úgyis ők fognak nyerni. Azt tanácsolta, hogy elégedjek meg azzal a pénzzel, amit fizetnek, mert az még mindig több, mint amennyit a közmunkások kapnak. De mások sem voltak túl optimisták, például az ügyvéd, akit először megkerestem, úgy gondolta, hogy a per csak abban az esetben nyerhető, ha úgy viselkedem autistaként, ahogy ő mondja. Elmondta, hogy szerinte hogy viselkednek az autisták…
Mit mondott, hogy viselkednek az autisták?
Ülnek az ágyon, várják az anyjukat és nagyjából ennyi. Amikor elmondtam, hogy én miket szoktam csinálni, pl. gazdasági híreket olvasok, az neki nem volt jó. Szerinte ha ezeket mondom a bíróságnak, akkor nem nyerhető a per. A következő ügyvéd, akit megkerestem, megértette, hogy én nem tudom eljátszani azt, amit ők tőlem elvárnának. Tehát hiába mondják el, hogy mit hogyan kellene csinálnom, én nem tudom azt megcsinálni. Vele vittük végig az ügyet és nyertük meg a pert.
Amikor azokról a dolgokról beszéltem az ügyvédeknek, amelyek az első ügyvéd szerint lehetetlenné tették volna a per megnyerését – pl. filmeket nézek az HBO-n, gazdasági híreket olvasok, történelmi filmeket nézek – akkor azt mondták, az én érdeklődési köröm nem illik össze azzal, ami az orvosi papírokban le van írva. De amint bekerülnék iskolába, munkahelyre, vagy ha végeznek velem különféle pszichológiai, pszichiátriai teszteket, akkor egyből kijönnek ezek a dolgok. Ez is mutatja, mennyire a papírformát várják el az autistáktól, holott az autizmus nagyon sokféle lehet.
__________________
Farkas László Dávid blogjában részletesen leírja a per előzményeit és menetét, ezeket itt tudjátok elolvasni.
Jelen interjú a Minden relatív blog írója, Tara közreműködésével készült.
