Kissé meglepett, hogy Greta Thunberg, a 16 éves Asperger-szindrómás klímaaktivista még egy autizmus témájú oldalon is kap támadásokat. Más oldalakon persze jóval többen vannak, akik nemtetszésüknek adnak hangot, sokan köztük nem valami kulturált stílusban. Bár Greta Thunberg saját bevallása szerint – szerintem nagyon helyesen – ignorálja a személyeskedő támadásokat, néhánynak azért nézzünk mögé.
“Greta Thunberg egy beteg kisgyerek. Igen, beteg: Asperger-szindrómás.”
Egy 16 éves fiatal nem kisgyerek. Egy ilyen korú fiatalt maximum a szülei nevezhetnek kisgyereknek, akik részéről ez egyfajta becézés. Greta Thunberg azonban néhány év elteltével felnőtt nő lesz. A rengeteg róla szóló cikk alatti kommentekből látható, hogy általában azok nevezik őt kislánynak vagy kisgyereknek, akik valamilyen okból nem szimpatizálnak vele és kiskorúsítással próbálják hitelteleníteni a nyilatkozatait és a tetteit.
Ami az autizmust illeti:
Ha valaki laikusként betegségnek nevezi az autizmust, az nem probléma, azonban aki az autizmusra hivatkozva vonja kétségbe egy másik ember szavahihetőségét vagy tetteinek helyességét, annak illene utánanézni, mi is valójában az autizmus.
A hivatalos megnevezése: autizmus spektrumzavar. Nem betegség. Az autizmus szakma, az orvostudomány, a szakirodalom sem tartja annak. Azonban nem csak orvosi megközelítés létezik. Világszerte egyre erősebbé és meghatározóbbá válik egy másfajta szemlélet: a neurodiverzitás elve. Ez arra épül, hogy az emberi létezésnek sokféle természetes variációja van, amelyek mindegyike ugyanúgy értékes és tiszteletben tartandó. A mozgalom nem tagadja az autizmussal járó hátrányokat, azonban nem csupán deficitek összességének láttatja az autizmust, hanem egy másfajta képességprofilnak a maga előnyeivel és hátrányaival. Ennélfogva egy autista ember világlátása, szemléletmódja nem kevésbé értékes, mint bárki másé és nem negligálandó csak az autizmusra hivatkozva.
Maga Greta Thunberg így reagál arra, hogy sokan az Asperger-szindrómájára hivatkozva próbálják hitelteleníteni:
“Amikor a gyűlölködők a kinézetedbe vagy a különbözőségeidbe kötnek bele, az azt jelenti, hogy már nincs mit mondaniuk. És akkor tudod, hogy győztél!
Asperger-szindrómás vagyok, ami azt jelenti, hogy néha kissé különbözöm az átlagtól. A különbözőség pedig – megfelelő körülmények eseten – szupererő.
Nem azért vállalom nyilvánosan a diagnózisomat, hogy mögé bújjak, hanem mert tudom, hogy sokan még mindig ‘betegségnek’, de legalábbis valami rossznak tartják. Higgyétek el, korábban engem is korlátozott a diagnózisom.
Mielőtt elkezdtem az iskolai sztrájkot, semmire nem volt energiám, nem voltak barátaim és nem beszéltem senkivel. Csak ültem otthon egyedül és még étkezési zavaraim is voltak.
Mára mindez már a múlt, ami annak köszönhető, hogy értelmet találtam egy olyan világban, ami sokak számára gyakran tűnik értelmetlennek.”
“Az autizmusa ellenére…”
A Greta Thunbergről elismerően beszélők között rengetegen vannak, akik azért dicsérik, mert “az autizmusa ellenére” ilyen teljesítményt képes nyújtani. Ő maga azonban azt vallja, hogy az autizmusa nemhogy hátráltatja, hanem épp segíti a céljai elérésében.
“Nem tudja, mit csinál. Csak kihasználják.”
2018-ban Greta Thunberg, megtagadva az iskolába járást, egymagában kezdett sztrájkba a svéd parlament előtt azzal a céllal, hogy így gyakoroljon nyomást a svéd törvényhozókra a választások alatt. Nehéz lenne erre azt mondani, hogy mások nyomására tette, ráadásul egy kartontáblával üldögélő fiatal lány önmagában nem tűnik hatékony kampányeszköznek. A nemzetközi média csak hosszabb belföldi médiafigyelem után kapta fel az ügyet és segítette Greta Thunberget abban, hogy az általa képviselt ügy szószólójává válhasson. Nyilván vannak ma mögötte, akik segítik őt, hisz a szerepe mára már jóval túlnőtt azon, amire egymagában képes lenne. Azonban abban, hogy idáig eljuthatott, kulcsszerepe volt és van az elszántságának, akaraterejének, a jövője miatti aggodalmának és nem utolsó sorban a komoly, tájékozottságon alapuló tudásának.
Térjünk vissza itt is néhány mondat erejéig az Asperger-szindrómára. Legtöbb érintettnek van egy (vagy több) speciális érdeklődési területe, amire rengeteg időt és energiát áldoznak. Greta Thunberg 9 évesen figyelt fel a klímaváltozás témájára. “Én órákig képes vagyok ugyanazzal foglalkozni” – nyilatkozta. Egy elkötelezett aspergerest aligha lehetne rávenni arra, hogy olyan szinten képviseljen egy számára érdektelen dolgot, mint ahogyan Greta Thunberg áll ki a klíma védelméért.
“Nem fogja bírni.”
Nem tudhatjuk, mennyit fog bírni és nem is a mi dolgunk helyette eldönteni. Nagy hiba lett volna azonban a szülei részéről megakadályozni, hogy tehessen egy számára fontos ügyért, mert ezzel azt üzenték volna neki, hogy nem tartják kompetensnek abban, hogy önálló döntéseket hozzon. Ráadásul az intenzív érdeklődéshez köthető tevékenységek kiváló alkalmakat biztosíthatnak egy aspi fiatalnak ahhoz, hogy átlépje a saját korlátait (ahogy az a fenti idézetből is kiderül) és ezáltal magabiztosabbá, öntudatosabbá váljon, ami a jövőben is csak hasznára fog válni.
Greta Thunberget sokan támadják, azonban jóval többen értenek egyet vele. Csakis ő maga tudhatja, hogy mennyit képes vállalni és bármikor dönthet úgy is, hogy csökkenti a szereplések számát vagy akár teljesen visszavonul. Azt gondolom, hogy Greta Thunberg az autisták, illetve az autista gyerekeket nevelő szülők számára is követendő példa lehet, hiszen élő bizonyítéka annak, hogy az autizmus nem jelent feltétlenül hátrányt egy ember életében, hanem megfelelő támogatással az egyén lényegében bármit elérhet.
A fotók a 2019-es ARC kiállításon készültek.