Fordított világ

Bizonyára mindenki találkozott már olyan állításokkal, amelyek egy-egy autizmushoz köthető sztereotípiával próbáltak láttatni valamely hátrányos vagy annak ítélt helyzetet. Ilyen pl. az, amikor az emberek érzéketlenségét, a társadalmi közönyt olyan metaforával illusztrálják, hogy “autista társadalomban élünk” (erről egy egész cikk szólt) vagy amikor politikusokat neveznek autistának a másokat hátrányosan érintő döntéseik miatt.

Az autistáknak kirendelt tulajdonságok/sztereotípiák többsége pont az ellentéte azoknak, amiket a neurotipikus társadalom pozitívan értékel.

Példák:

Az autistáknak nincs empátiájuk (az empátia előnyös tulajdonság), az autistáknak nincs humorérzékük (a humorérzék jó dolog), az autistáknak nincsenek érzelmeik (érzelmekkel rendelkezni muszáj), az autisták nem tudnak másokhoz kötődni (a másokhoz való kötődés jó dolog) stb.

Ezekről mind tudjuk, hogy nem igazak, hisz az autistáknak vannak érzelmeik, van humorérzékük, rendelkeznek empátiás készséggel, tudnak kötődni másokhoz.

Ahogy Semota mondta

Hogyan is hangozhatnának ezek a sztereotípiák fordított esetben, azaz ha a kép alsó felén feltüntetett grafika képezné a valóságot?

– Ha semmi nincs, amiben az NT-k kiemelkedően tehetségesek, akkor hogyan dolgoznak? Beállnak robotolni egy munkahelyre anélkül, hogy örömüket lelnék benne? Persze ezt is csak akkor, ha egyáltalán felveszik őket valahová, mert így örülhetnek, ha nem utasítják őket vissza mindenhol.

– XY polgármester komolyan mintha NT lenne. Hazudik, sikkaszt, manipulál, távol áll tőle az őszinteség és az egyenes beszéd. Szerintem valóban NT.

– Ne csacsogj ennyit összevissza, mint egy neurotipikus, térj a lényegre. Látom, hogy akarsz tőlem valamit. Fejtsd ki lényegretörően.

– A kollégám minden feladatot összecsap, képtelen bármit részleteiben látni. Állandóan nekem kell javítani a hibáit. Nálatok is van ilyen neurotipikus hanyag, aki képtelen minőségi munkát végezni?

– Sziasztok! Azért írok ide, mert egy furcsaságot vettem észre magamon és most kissé félek. Általában normálisan el tudok tölteni pár órát egymagamban, olvasok, tanulok, pihenek stb. Legutóbb viszont azt vettem észre, hogy valami mintha megváltozott volna bennem. Annyira vágytam valakinek a társaságára, hogy szinte megőrültem attól a pár óra csendtől és magánytól. Lehet, hogy neurotipikus vagyok? Ha igen, hová fordulhatok szaksegítségért?

– “A tettlegességben nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett a 19 éves R. Kristóf és a 21 éves T. Boglárka. A verekedést megelőző szóváltást a 26 éves Sz. Sándor kezdeményezte, aki végül lökdösni kezdte, majd ököllel ütötte a sértetteket. Sz. Sándornál három éve neurotipikus szindrómát diagnosztizáltak…” – Miért engedik csak úgy szabadjára, ha neurotipikus? Mindig mondtam, hogy ezekre jobban kellene figyelni, mert túlérzékenyek és nem tudják visszafogni az indulataikat. Szerencse, hogy nem történt komolyabb sérülés

– Minden második hónap harmadik szerdáján reggel 8 és 9 között (mert a neurotipikusok úgysem dolgoznak, nekik mindegy, és különben is a lehető legkevésbé zavarják a rendes ügyfeleket) ügyfélközpontjaink NT-barát környezetet biztosítanak eltérő képességű ügyfelek számára. Csupa fény, zaj, villogás, hangos zene, illatok. Természetesen másokat is fogadunk, akiknek épp akkor van időpontjuk. Kérjük, értékelje kezdeményezésünket és hozzon magával zajkeltő eszközöket (papírtrombitát, dobot stb), kapcsolja be telefonján a zseblámpa funkciót és fújjon magára erős parfümöt, hogy ezzel is elősegítse az ingergazdag környezetben lévő ügyintézést neurotipikus embertársaink számára.

– Azért lett neurotipikus a gyereked, mert túlságosan elkényeztetted, túl érzelgősnek nevelted. Korábban is kimutatták már, hogy nevelési hiba okozza ezt a problémát.

– Mégis mik a neurotipikusok, ha nem betegek? Minden, ami eltér az átlagostól, rendellenes, egy genetikai másságot pedig lehetetlen nem betegségként értelmezni.

– Reméljük, az orvostudomány mindent megtesz annak érdekében, hogy valamikor lehetőség legyen a neurotipikus szindróma szűrésére.

Természetesen ezek sem lennének igazak, hisz az NT-k ugyanúgy jó munkaerők, tudnak a lényegről beszélni, nem hajlamosabbak a bűnözésre, tudnak ingerszegény környezetben létezni stb. – bár tipp, hogy autisták által dominált társadalomban ilyen sztereotípiák nem is alakulnának ki. De ha valamely szubverzív sztereotípiát abszurdnak találod, gondolj bele: az autizmussal kapcsolatos sztereotípiák ugyanígy abszurdak, csak azokat sokan komolyan gondolják, némelyikkel még kárt is okoznak. Sokkal előnyösebb megismerni egymást és olyan törvények, társadalmi normák szerint élni, amelyek nem diszkriminálnak vagy stigmatizálnak másokat.